Igen erre van lehetőség. Építési munkák esetén az építési hatóságnak bejelentett, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező műszaki vezető, egyéb munkák esetén az építésügyi műszaki szakértői névjegyzékben szereplő műszaki szakértő igazolásával ellátott munka-költség kimutatást is elfogadják.

A THM nem más, mint a teljes hiteldíj mutató. A lakáskölcsön kamatának és a felszámítható kezelési költségnek éves százalékban kifejezett aránya, a hitelösszeg számlanyitási díj mértékével csökkentett összegéhez viszonyítva.

A Lakástakarék szerződés, szerződésszerű teljesítése szerint az minimális értékszám és a minimális megtakarítási hányad, amelyet szükséges elérni, vagyis az elérés időpontja.
 

A megtakarítást gyakran hajlamosak vagyunk összekeverni a spórolással, pedig ez két különálló fogalom. Spórolhatunk azon, ha az olcsóbb terméket vesszük meg vagy a kedvező árú szolgáltatást igényeljük. Ezzel szemben a megtakarítás egy olyan tudatos cselekvéssorozat, ami lehetővé teszi, hogy a jövőnkre pénzügyi szempontból is felkészüljünk. Megtakarítani jellemzően úgy tudunk, ha jövedelmünk egy részéről anyagi tartalékképzés céljából lemondunk vagy átcsoportosítjuk azt. Az ember életében több olyan esemény is várható, amely tartalékolást kíván meg. Ilyen lehet a lakásvásárlás, a gyermek életkezdésének elősegítése és a nyugdíjra való felkészülés is.
 

A megtakarítani jellemzően egy számunkra fontos cél megvalósítása érdekében szoktunk. Éppen ezért szükséges az is, hogy a megtakarítási forma kiválasztása előtt döntsük el milyen célra szeretnénk anyagi tartalékot képezni. Lényeges az is, hogy pontos pénzügyi tervet készítsünk és vezessük azt is, hogy adott hónapban milyen mértékű bevételre és kiadásra számíthatunk.

Az államilag támogatott megtakarításokhoz azon előtakarékossági formák tartoznak, amelyek állami támogatással próbálnak kedvező feltételeket biztosítani. Ezen megtakarítások esetén érdemes felmérni azt, hogy az állami támogatás bármilyen államtól való függőséget jelent-e és, hogy önmagában ezek a megtakarítások állami jóváírás nélkül is megállnák-e a helyüket.
Nyugdíj előtakarékosság kapcsán szóba jöhet a nyugdíj előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztár is. Mindkét esetben a befizetések 20%-a, legfeljebb éves szinten 100-130 ezer forint az SZJA-ból visszaigényelhető, ráadásul a két kedvezmény egyszerre is érvényes. A lakáskassza megtakarítás után szintén állami támogatás jár, ami a befizetések 30%-át, maximum évi 72 ezer forintot tehet ki. A gyermek jövőjét megalapozandó Start számla is állami támogatással működik, hiszen a befizetések 10%-a után, legfeljebb 6 ezer forint állami támogatást kaphatunk.

A megtakarítási megoldások közötti választás gyakran nem könnyű feladat, de néhány fő szempontot érdemes felsorakoztatnunk a mérlegeléskor. Ilyen szempont lehet a megtakarítás kockázata, azaz a magas hozam érdekében valójában mekkora kockázatot is kell vállalni. Ha a kockázatot el szeretnénk kerülni, érdemes garantált hozammal rendelkező megtakarítási opciót választanunk. Másik ilyen fontos szempontnak tekinthető a hozzáférés, azaz, hogy milyen feltételekkel lehet a megtakarított pénzt felvenni még a lejárat előtt. Választhatunk még megtakarítást az időtáv alapján, esszerint pedig elkülönítünk rövid- közép és hosszútávú megtakarításokat is.
 

A banki költségek és díjak megemelkedése kapcsán már szinte egyáltalán nem is kérdéses, hogy a banki lekötés miért nem tekinthető reális módon megtakarítási megoldásnak. A kamatadó mellé csatlakozó 6%-os EHO, valamint a megterhelő banki illetékek már gyakorlatilag teljesen banki megtakarítás ellen szólnak. Ezen felül pedig a banki lekötés nagy problémája, hogy a banki kamatok mértékét a jegybanki alapkamat változása az utóbbi időben negatívan befolyásolja. A banki lekötés ráadásul bármikor feltörhető, így a még amúgy is csekély kamatoktól is könnyen eleshetünk.

Az életbiztosítási szerződés kapcsán el kell különítenünk a szerződőt és a biztosítottat, amely akár ugyanaz a személy is lehet, de el is válhat egymástól. A szerződő az, akivel a biztosító szerződést köt és vállalja az életbiztosítás díjának fizetését. A biztosított, pedig az a személy, akinek a személyével kapcsolatban a biztosító térítést nyújt. Ez történhet haláleset, más a kiegészítő biztosításokhoz kapcsolódó életesemény után, de lejáratkor is. Közlési és adatszolgáltatási kötelezettség az életbiztosítás alanyait egyaránt terheli.

Mind az életbiztosítás szerződőjét, mind az életbiztosítás kedvezményezettjét meg lehet változtatni. A változtatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a biztosító felé. Ennek jóváhagyásához a szerződő és biztosított aláírása is szükséges. Írásos engedéllyel a biztosított akár a szerződő helyébe is léphet.